Kommunikáció

"A legtöbb ember a beszélgetések hatására közeledik egymáshoz, és ez az, amitől megnyugvásra lelnek. "(Ann Brashares)


"Minden emberi kapcsolatba azzal a meggyőződéssel lépjünk, hogy senki se kevesebb, vagy több nálunk. "

(Szepes Mária)


Kommunikáció

(Brahma Kumaris)


A kommunikáció sokszor azért nem működik, mert bár ugyanazokat a szavakat használjuk, de tudat alatt mégis teljesen mást értünk alattuk.

Nem kell feltétlenül a másikkal egyetértenünk.

Az egyetértés nem kötelező, de csak ha elfogadjuk a másik definícióját, tudhatjuk meg, hogy pontosan mire is gondol.

S nem törvényszerű az sem, hogy a másiknak kell elfogadnia, amit mi akarunk. Sokszor meg sem értetjük velük a szándékainkat, mert a világos szempontjaink mutatása helyett már a meggyőzésre koncentrálunk.

Győzni, akarunk, befolyásolni, elérni dolgokat, nem pedig megmutatni, s felajánlani, választási lehetőséget teremteni a másiknak.

Pedig mennyire megtisztelve érezzük magunkat, amikor nagy ritkán mások így állnak hozzánk, kikérik a véleményünket, s elfogadják azt, függetlenül attól, egyetértenek-e vele, vagy sem.

Ám e helyett zömében csak veszünk, megtartani, birtokolni akarunk. Tulajdonképpen már ennyit is elég tudnunk ahhoz, hogy megértsük, miért mennek tönkre a kapcsolataink, az élet bármely területén.

Tegyük fel magunknak a kérdést: Valójában adok, vagy csak kapni akarok?

Mire használom a kommunikációt?

Jó a másiknak, amit akarok?

Csak én gondolom ezt, vagy ő is?

Hiszen amikor hozzánk fordulnak, mi ugyanezt gondoljuk végig.

A kommunikáció valójában egy nagyon örömteli, energiával, életörömmel telített kapcsolat, kapcsolatrendszer, amely azt hivatott szolgálni, hogy elégedetten, sikerrel élhessük az életünk minden területét.

S ehhez elsősorban nem a szavakra van szükségünk, azok csak a hordozóeszközök.

A gondolatainkat, érzéseinket, szándékainkat kell letisztáznunk, s innen már egyenes az út, a szavaink automatikusan jönnek majd a nyelvünkre.
.................................................................................

A hatékony kommunikáció (Falloon)

A hatékony-megfelelő személyek közötti kommunikációs készség segít a mindennapi problémák leküzdésében, ill. a stressz elviselésében.

Ha képtelenek vagyunk gondolatainkat és érzéseinket más emberekkel világosan közölni, akkor ez vitákhoz vezethet, vagy agressziót válthat ki, valamint azt eredményezheti, hogy problémáinkat és céljainkat nem beszéljük meg senkivel.

Ez gyakran hozzájárul a fokozott stressz-terhelésű környezet kialakulásához.

Amikor az egyén egyébként is fogékony a stressz okozta rendellenességekre, a feloldatlan feszültségek hatására ezek a rendellenességek gyakrabban jelentkezhetnek.

Ha csökkentjük a stressz-terhelést, elősegíthetjük, hogy a stressz indukálta rendellenesség ritkábban jelentkezzen.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az alapvető kommunikációs készségek: pozitív érzések kifejezése, pozitív kérések kifejezése, negatív érzések kifejezése, aktív figyelem hiányoznak leggyakrabban a stressz-terhelés alatt álló családoknál, melyek jelentősen javíthatják a problémamegoldást és a célok elérésének hatékonyságát.

A stressz-terhelés alatt álló családoknál a negatív cselekedetekre az esetek 99%-ában reagálnak, míg a pozitív reakciókra a kedveskedő viselkedést

Felmutató helyzetekre kevesebb, mint 1%-ában reagálnak.

A kommunikációs stílusban bekövetkező változás nem egyik napról a másikra megy végbe. Időre, türelemre és ismételt gyakorlásra van szükség.

A hatékony kommunikáció alkalmazása során bekövetkező változások:

Az önismeret-fejlesztő hatékony kommunikáció bemutatásának a célja a verbális és non-verbális interakciós helyzetek kultúrájának a fejlesztése, hogy a kliens meg tudja fogalmazni élményeit, amely hatására jobb eligazodás következik be a mindennapi élete során.

A jobb eligazodás pedig segíti mind a külső, mind pedig a belső környezethez való hatékonyabb kapcsolódást, s így a pszichés szabályozás révén gazdagodik az ön- és a társismeret is.

Az ön-és a társismeret gazdagodásával mintaként szolgál a környezetének is.

Érzések kifejezése:

1. POZITÍV- KELLEMES ÉRZÉSEK:

Amikor az embernek egy sor nehézséggel kell szembenéznie, hajlamos arra, hogy csak a problémákra figyeljen és elfeledkezzen a jó dolgokról, amit körülötte tesznek más emberek.

Fontos, hogy észrevegyük, ha kedvünkben akarnak járni mások és ha ilyenkor kifejezzük a kellemes érzéseinket –ez javíthatja az együttműködő viszonyt.

Pozitív érzések kifejezése:

Nézzen rá az illetőre és beszéljen meleg hangon.

Használja a megfelelő nem-verbális kifejezésmódot (mosoly, érintés, gesztus stb.)

Mondja el neki, hogy pontosan milyen cselekedeteivel járt az Ön kedvében; mely tettei szereztek örömöt magának.

Mondja el neki, hogy pontosan mit érzett, amikor az Ön kedvére tett
(örömöt, megkönnyebbülést, megnyugvást, hálát stb.)

(Pl. Nagyon örülök, és köszönöm, hogy kitisztítottad a cipőmet.)

2. POZITÍV.- KONSTRUKTÍV KÉRÉSEK:

Sokszor adódik olyan helyzet, amikor szeretnénk megkérni egy másik személyt, hogy tegyen meg valamit nekünk vagy valamilyen módon változtasson a viselkedésén.

A kérésünk kötözködő, követelődző, vagy megfélemlítő megfogalmazásával nem arra ösztönözzük az illetőt, hogy megtegye azt, amit szeretnénk.

Nincsenek garanciák arra, hogy mások pontosan azt teszik, amit kérünk tőlünk, de ha megfelelően fejezzük ki kéréseinket legalább a barátságos légkör megmaradhat.

Pozitív kérés kifejezése:

Nézzen rá az illetőre és használja a megfelelő nem-verbális kifejezésmódot
(mosoly, barátságos hangszín, testtartás, érintés, gesztus stb.)

Mondja el neki: pontosan mit szeretne, hogy megcsináljon, megtegyen.

Mondja el neki, hogyan érzi majd magát, mit vár, amikor megcsinálja, amit kér tőle.

3. NEGATÍV- KELLEMETLEN ÉRZÉSEK:

A viták különböző stressz- helyzeteket okozhatnak számunkra.

Emiatt pontosan kell elmondanunk az érintett személynek, hogy az ezzel kapcsolatos érzéseinkről akarunk vele beszélgetni.

A probléma szomorúvá, kiábrándulttá, nyugtalanná, dühössé, frusztrálttá tehet vagy más kellemetlen érzést kelthet bennünk.

Mások hibáztatásával, megfélemlítésével és piszkálásával rossz érzéseket idézünk elő bennük és ez ellenséges hangvételű vitákhoz vezethet.

Érzéseink hatékony kinyilvánítása elősegítheti az ellenséges viselkedés minimálisra csökkentését és lehetőséget ad a probléma hatékony kezelésére.

Negatív érzések kifejezése:

Nézzen rá az illetőre, beszéljen határozottan.

Használjon megfelelő nem-verbális kifejezésmódot az érzései kifejezésére.

Mondja el ennek a személynek, hogy pontosan mi váltotta ki Önben a kellemetlen érzéseket.

Mondja el neki, hogy pontosan hogyan érezte (érzi most) magát.

Tegyen javaslatot a helyzet megoldására: kérés kifejezésével, vagy probléma megoldó beszélgetés kezdeményezésével, pl. vállaljon felelősséget a stresszt okozó helyzet megoldásáért.

(Pl. Dühös vagyok, amiért megvárakoztattál. Örülnék, ha ez többet nem történne meg.)

4. AKTÍV FIGYELEM:

Nem mindig könnyű pontosan megfogalmazni, hogy mi zavar bennünket vagy milyen célokat szeretnénk elérni. Más emberek aktív figyelme segít abban, hogy problémáinkat és céljainkat világosabban tudjuk megfogalmazni.

Ha a befogadó meg akarja érteni a közlő által továbbított jelentést, arra van szükség, hogy a másik ember helyébe képzeljük magunkat (tükrözés).

Az aktív hallgatás elfogadást közvetít, fokozza a kommunikatív hatékonyságot.

Nem szabad papagáj módjára szóról-szóra megismételnie a másik ember üzenetét.

Aktív figyelem:

Nézzen rá a beszélőre, használja a megfelelő testhelyzetet; menjen közelebb hozzá.

Figyeljen arra, ami elhangzik, mutasson érdeklődést, csökkentse minimálisra a figyelemelterelő hatásokat.

Fejbólogatással, hangadással (ühüm-ühüm, aha stb. ) jelezze az elhangzottak zavartalan nyomon követését.

Tegyen fel tisztázó kérdéseket azoknak a részleteknek a tisztázására, amelyeket nem teljesen ért.

Foglalja össze az elhangzottakat, majd kérdezze meg a beszélőtől,hogy valóban az volt-e a mondandójának lényege.





/AKTÍV FIGYELMETLENSÉG/: “Asszony az újságba temetkezett férjéhez:



- Nem kell már mondogatnod, hogy aha. Már tíz perce abbahagytam a beszédet. “(Anthony de Mello)







5. PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS CÉLOK ELÉRÉSE:



Minél hatékonyabb valaki a problémamegoldásban, annál inkább képes a környezetből eredő stressz kezelésére és az egyéni célok elérésére.



E módszer ugyanolyan hatékony hétköznapi ügyek, problémák kezelésére, mint komoly krízis megoldására.



Azon túl, hogy képesek vagyunk kifejezni az érzéseinket a problémákkal és célokkal kapcsolatban, hasznos, ha megbeszéljük ezeket azokkal az emberekkel, akiknek fontosak vagyunk, így önmagunkkal, a családtagjainkkal, közeli barátainkkal, munkatársainkkal.



Az ilyen beszélgetés akkor a leghasznosabb, ha egyszerre csak egy problémával foglalkozunk, és világos tervet dolgozunk ki a probléma megoldására, vagy a cél elérésére. Ezen kívül pedig fontos, hogy minden jelenlévő, minden pontnál elmondhassa a véleményét úgy, hogy mindenki mindenkit meghallgat.



Nem szabad egymást minősíteni, ha pl. valakinek egy nem kivitelezhető megoldás jut eszébe.



Egyszerűen meghallgatunk mindenkit, követjük a hatékony lépéseket és közösen döntünk a legkönnyebben kivitelezhető/legjobb megoldás felől.



Problémák megoldása, célok elérése:



Pontosan mi a probléma, vagy a cél?



(Beszélgessenek a problémáról, tegyenek fel tisztázó kérdéseket; bontsák kisebb részekre.)



Sorolják fel az összes lehetséges megoldást!



(Most még nem szabad megvitatni, hogy melyik javaslat jó vagy nem jó.



Hangsúlyozzák a fő előnyöket és hátrányokat!



Válasszák ki a legjobb megoldást!



(Legkönnyebben kivitelezhető megoldás kiválasztása a jelenlegi erőforrások figyelembevételével.)



Pontosan tervezzék meg, hogyan vitelezik ki a megoldást!



(Szükséges erőforrások. Minden lépés megtervezése.



A nehézségek megfontolása. A nehéz lépések gyakorlása.)



A terv végrehajtásában elért előrehaladás áttekintése.



(Az erőfeszítéseket dicsérjék, ne pedig az elért eredményt.



Minden egyes lépés áttekintése. Módosítsák a terveket, ha szükséges és folytassák a problémamegoldást mindaddig, amíg a probléma megoldódik, vagy a célt elérik.)