Brahma Kumaris

VALÓDI ÉRTÉKEINK

(Brahma Kumaris)

Tolerancia

Egy toleráns személy minden helyzetben rendelkezik az elfogadás és az alkalmazkodás erejével.

Aki toleráns, az nyugodt és elégedett.

Ahol a szeretet igazi, ott a toleranciának nincsenek határai.

A különböző vélemények, és lehetőségek értékelése adja az élet sokszínűségét.

Tisztaság

Az erőteljes, gyakran mégis félreértett célja a szellemiségnek a tisztaság.

A lélek tisztasága azt jelenti, hogy visszatérünk az eredeti isteni minőséghez.

A lélek megtisztítása a magasabb ént helyezi újra szolgálatba - a negatív és bosszantó szokásoknak vége.

A tisztaság megteremti a boldogságot és a tökéletességet.

Boldogság

Ha minden pillanatot értékes módon használunk, akkor boldogok vagyunk. 

A boldogság olyan táplálék, amely egy személyt gyengéből erőssé változtathat. 

A bonyolult dolgokat egyszerűvé, a nehéz dolgokat könnyűvé teszi. 

Boldognak maradni és a boldogságot másokkal is megosztani - nagyszerű jótékonyság.

Bármi történhet, a boldogságomat soha nem szabad elveszítenem.

Szeretet

Mindenki azt akarja, hogy azért szeressék amilyen. 

Amikor másokat teljes mértékben értékelek, akkor az önbecsülésük erősödik és segít nekik abban, hogy ők is szeressenek másokat. 

Még ha nem is látom az eredményt azonnal, a szeretet átalakító ereje mindig működik. A szeretettel kapcsolatban született a legtöbb vers, ének, színdarab a világtörténelemben.

Nagyon sokféle szeretet van, a legkülönbözőbb kapcsolatokban és formában; férj-feleség, anya-gyerek, fiú-lánytestvér, tanár-diák. 

A mai világban még a szeretet vonatkozásában is kereskedőkké váltunk. 

Alkudozunk; ha ezt vagy azt megadod, vagy megteszed nekem, akkor majd szeretni foglak.

Az igazi szeretetben nincs alkudozás, az igazi szeretet feltétel-nélküli, nem ismer korlátot, nem ismer határt. 

Az igazi szeretet a lélekből fakad; 

Én egy szerető lélek vagyok, a szeretet a legmélyebb, igazi természetem. 

A szeretet a legnagyobb átalakító erő, amely még a követ is képes vízzé változtatni. Képes eltüntetni az összes gyengeséget. 

Ha gazdag vagyok, de nincs szeretetem, akkor balga vagyok. 

Ha bölcs vagyok, de nincs szeretetem, akkor valójában szegény vagyok. 

Ha erős vagyok, de nincs szeretetem, akkor valójában gyenge vagyok. 

A szeretet az egyik legnagyobb erő, képes félretenni a saját szükségleteinket, és előtérbe helyezni mások szükségletét. 

Az igazi szeretet önzetlenül szolgálja az egész emberiséget. 

Az igazi szeretet megbocsátó, és felejtő. 

Nem tart meg semmilyen rossz érzést a szívben, eltűnteti a múlt összes keserűségét. Amikor szeretettel cselekszem, tisztelettel beszélek, az emberek erejére, és nem a gyengeségeire gondolok, akkor a szeretet erejével töltöm fel a világot. 

A szeretet az adás által növekszik.

Minél több szeretetet adok, egyre inkább érzem, hogy még többet kell adnom. 

Az igazi szeretet szabaddá tesz.

Szabadság

A szabadsághoz a kulcs önmagam megértése. Minél jobban megértem magam, annál könnyebb szabaddá válnom a haszontalanság és negatívitás láncaiból.

Az igazi szabadságban semmi nem befolyásol, békében vagyok önmagammal.

Remény

Ha elveszítjük a reményt önmagunkban, egyszerűen nézzünk a szívünkbe és keressük meg azokat a jócselekedeteket, amelyeket idáig tettünk, a legkisebbtől a legnagyobbig.

Amikor újra látjuk, hogy mennyi boldogságot adtunk másoknak, akkor könnyebben emlékszünk életünk értelmére.

Nemeslelkűség 

Ha a szeretetemet korlátozom, akkor az áporodottá válik. Ha megtanulom, hogy a szívemben megteremtsem az elvárások nélküli nemes szeretetet, és azt csendben adjam bárkinek, akkor a boldogság életem minden pillanatában jelen lesz.

Megértés

Ha kész vagyok arra, hogy figyelmesen meghallgassam a saját gondolataimat és érzéseimet, akkor nagyon sokat tanulhatok az emberi természetről. Amikor nyitott vagyok mások gondjaira, és odafigyeléssel hallgatom őket, akkor elkerülhetem a félreértéseket

Erő  

"A sorsom mestere vagyok. 

Határozott vagyok abban, hogy amire gondolok, meg tudom tenni..."

Együttműködés

Az együttműködés módszere: tiszta érzések és jókívánságok teremtése, egymás értékeinek méltánylása és a közös cél felismerése, elfogadása.

Aki együttműködik, az együttműködést kap.

Azzal, hogy tárgyilagosak maradunk, a külső körülmények nem befolyásolnak, így tudatában maradunk belső értékeinknek és ez segít megteremteni az eredményes együttműködést.

Egyszerűség 

 Az egyszerűség felébreszti az intuíciót és a tisztánlátást, hogy értékes gondolatokat és tiszta érzéseket teremtsen. 

Szabaddá tesz a hamis büszkeség összes csapdájától, és arra ösztönöz, hogy újra felfedezzük az értékeinket.

Egység

 Ott alakul ki, ahol megszületik az elképzelés a mindenki számára jó és közös célról. 

Az egység méltányolja minden egyes személy értékét és különleges hozzájárulását. Amikor bennünk van az akarat, hogy másokhoz alkalmazkodjunk, akkor virágzik az egység.

Gyengédség

Amikor megtanultam, hogy magamhoz gyengéd legyek, akkor tudok másokhoz is az lenni. Az erőszakmentesség nagyon mély filozófia.

Nemcsak azt igényli, hogy fizikailag senkit se bántalmazzunk, hanem azt is, hogy elkerüljük bárki öntiszteletének a csorbítását.

Az ilyen erkölcs nagyon mély tudatosságot és bölcsességet igényel.

Bizalom

Minél becsületesebben bánunk másokkal, ők annál jobban bíznak bennünk. 

A becsület nagyon mély.

Az embereknek természetes, hogy mást mondanak, és mást éreznek, - ami persze nem becsületes.

Ebből nem születik bizalom.

Becsületről csak akkor beszélhetünk, amikor ellenőrizzük a lelkiismeretünket és igazak maradunk a legemelkedettebb értékeinkhez.

Ha a szívünket ilyen módon tesszük becsületessé, akkor ez mások mély bizalmának az áldását vonja maga után.

Alázat

Az alázatosságot megtestesítő személy, erőfeszítést tesz, hogy másokat meghallgasson és elfogadjon. 

Minél inkább elfogadunk másokat, és minél több az önbecsülésünk, annál jobban tudunk odafigyelni másokra. 

Egy alázattal kimondott szó néha többet jelent, mint ezer másik. 

Az alázat szó sokakban rossz képzeteket ébreszt: megalkuvást, megalázkodást, gyávaságot, alávetettséget. 

Valójában ezekkel pontosan ellentétes jelentésű: tiszteletet és öntiszteletet, valós ismereteket és önismeretet, önértékelést és mások értékeinek felismerését hordozza. 

Az alázatos hozzáállás alapja az önismeretből fakadó öntisztelet. 

Minden ember értékes és értékeit kifejezni igyekszik. 

Ez adja különlegességeinket.

De ugyanígy kifejeződésre törekszik a bennünk lévő képzelt én-kép, az enyém- tudatosság, vagyis az ego.

E két oldal összeütközéséből keletkeznek konfliktusaink önmagunkkal és a világgal. 

Az alázat az értékeket képviseli, és azokat segíti megformálódni. 

Egy alázatos személy minden körülmények között képes ellátni feladatát függetlenül attól, hogy környezete mennyire ellenálló vagy negatív. 

Az alázat éppen ettől ellentéte a megalkuvásnak és a megalázkodásnak.

Felelősség

A felelősség annak a képessége, hogy a körülményekre és helyzetekre megfelelő választ adjunk. Lehet, hogy valamit külső nyomásra teszünk, úgy érezzük nincs más választásunk, de a végső döntés felelőssége mégis a miénk. 

Nagy bátorságot igényel, hogy mindenben vállaljuk a felelősséget, és ne essünk abba a csapdába, hogy másokat hibáztatunk, vagy a helyzeteket arra használjuk fel, hogy saját tetteinket igazoljuk.

Béke

Van valami, amivel segíthetünk, hogy béke legyen a Földön:

Ha békéssé tesszük önmagunkat!

Ebben az első lépés a becsületes önvizsgálat, hogy megtaláljuk, ami békétlenné tett bennünket.

Mindenki eredeti állapota a béke. 

A béke az általunk és a világ által megteremthető legnagyobb erő. 

Ezt a hitet erősítsük!

A békétlenség oka az elégedetlenség, mert valamiből kevesebbet érzünk, mint arra igényünk van. 

Kevesebb nyugalmat, kevesebb vidámságot, kevesebb figyelmet, tiszteletet, kevesebb boldogságot, de legfőképpen kevesebb biztonságot, hiszen a béke biztonságot nyújt. 

Azt gondoljuk, a békét a biztonság adja.

De nem!

A béke adja a biztonságot!

Fel kell ismernünk, hogy sohasem mások veszélyeztetik a békénket, hanem saját gondolataink és érzéseink.

Meglehet, azok mások magatartása miatt keletkeztek.

De akkor is mi teremtettük.

Ha viszont megértjük, hogy a békével minden körülmények között rendelkezhetünk, akkor értelmét veszíti a körülményeinktől való félelem. Mindannyian reális, hosszú távú megoldásokra törekszünk, hogy tervezhessünk. 

Minél fontosabb számunkra egy cél, annál inkább ennek megfelelően gondolkodunk. 

Ám a megnyugtató eredményhez békés eszközökre van szükség: párbeszédre, megértésre, együttműködésre, toleranciára és tiszteletre, a másik értékeinek felismerésére. 

A stabil békét csak az teremtheti meg, ha véget vetünk a harcnak, 

és mindenki győztesként, méltó módon, biztonságban élhet.

De ezt először önmagunkban kell megteremtenünk!

Becsület

A becsületesség a tiszta lelkiismeret önmagunk és az embertársaink előtt. 

Annak az egyértelmű tudása, hogy mi a helyes a szerepünkben, a magatartásban, a kapcsolatokban.

Becsületességgel nincs mesterkéltség, vagy képmutatás, ami esetleg zavarodottságot, bizalmatlanságot teremthet másokban. 

A becsületesség az igazi tükör.

Becsületesnek lenni nagy bátorságot igényel. 

Mindannyiunknak az egyik legnemesebb tulajdonsága az a képességünk, hogy azt mondjuk: " Sajnálom, hibáztam, neked volt igazad."

Valójában nem az a lényeg, hogy igazunk legyen, hogy a vitát megnyerjük, hogy az elképzeléseinket elfogadják.

Sokkal lényegesebb, hogy képesek vagyunk felismerni a hibáinkat, felelősséget vállalunk értük, megtanuljuk belőlük a leckét és érettebben megyünk tovább.

 Szolgálat   

Egy vezető, aki a munkatársairól, a vevőiről úgy gondoskodik, mint a családjáról, az sikeres vezető és boldog ember. A mély elégedettség titka abban rejlik, ha másokat szolgálunk. Annak ellenére, hogy a kapzsiság népszerű motiváció, a gazdagság és az erő nagyon ritkán teszi az embereket boldoggá. Bármi után futunk, ha azt egyszer megkaptuk, akkor hamarosan érdektelenné válunk számunkra, és találunk valami más szent dolgot, amit meg kell, hogy szerezzünk. 

A vágyak taposómalma újabb vágyakat szül.

Az arrogancia meggátol bennünket abban, hogy másokat önzetlenül szolgáljunk, és egyúttal véget vet a tiszta szándéknak, mert az önző motivációkkal a szolgálat korlátolttá válik. 

Az arroganciát rendszerint arra használjuk, hogy az egónk korlátolt érzését életre keltsük. Ennek az a jele, hogy az erőfeszítéseink jutalmát rögtön látni akarjuk. 

Ez olyan, mintha éretlen gyümölcsöt ennénk, megbetegít bennünket.

Az arrogancia türelmetlenné tesz...

Bátorság

A bátor ember tökéletesen tudatában van annak, hogy ő a megfelelő személy,

a megfelelő helyen és időben, a megfelelő feladatra. 

A bátorság, az az erény, amellyel mindig észrevesszük az esélyeinket, és élünk velük. 

A bátor ember bízik önmagában. Vállalva az élet helyzeteit, tökéletesen ismeri önmagát, erősségeit és gyengeségeit egyaránt. Erejét tapasztalataiból szerzi. 

Nem lép el a kihívások elől, az új tapasztalatokat örömmel fogadja.

Képes tanulni a sikerekből, kudarcokból egyaránt. 

Az elszalasztott lehetőségek felett nem sajnálkozik, kizárólag előre tekint. 

A problémákat újabb lehetőségnek tekinti a tanulásra. Tisztában van vele, hogy a legjobb iskola a gyakorlat. Képességeit és tudását magabiztosan használja.

Nem fél a kudarcoktól, de a maga hasznára fordítja azokat. 

A bátorság alapja a felkészültség. Ez különbözteti meg a vakmerőségtől. 

A vakmerő reagál - a bátor válaszol. Nem a gyorsaság, hanem a körültekintés, a kockázatvállalás, a felkészültség különbözteti meg a kettőt. 

A bátornak mindig van hova továbblépnie.

A bátor ember biztosan sikert ér el, a vakmerő talán.

A bátorságunk igazi erejét a céljaink tisztasága és fontossága mozgatja. 

Eredménye a lendület és a határozottság. 

Minél tisztább a cél és minél őszintébben vállaljuk azt, elhatározottságunk annál inkább növeli a bátorságot

Tisztelet

A tisztelet az egyén és a közösség természetes jogainak és belső értékeinek felismerése és méltánylása. 

A tisztelet elnyeréséhez az igaz út: saját értékeink ismerete és mások értékeinek megbecsülése

Forrás: BK Magyarország