péntek, december 18, 2015

Idézetek: Osho könyveiből


A meditáció nem egy indiai módszer; még csak nem is egy technika.
Nem sajátítható el. 
Ez egy felnövekedés: a teljes lényed felnövekedése. A meditáció nem olyasvalami,
amit mostani önmagadhoz hozzáadhatsz. 
Nem gyarapíthatod vele a tudásodat; csak akkor kerülhet a birtokodba, ha alapvetően átalakulsz, megváltozol. 
A meditáció kivirágzás, felnövekedés. Csak a teljes egész növekedhet.
A növekedés nem valamilyen többlet. 
Ahogy a szeretet, úgy ez sem adható hozzád. Belőled, a magad teljességéből bontakozik ki. Fel kell nőnöd a meditációhoz.
A meditáció nem új keletű dolog, hanem velünk született adottság. Ez a természetünk, ez maga a lényünk.

.......................................

Mi tesszük nehézzé a dolgot azzal, hogy olyasmi ellen küzdünk, amiről azt hisszük, korlátoz bennünket szabadságunkban, vagy olyasmit keresünk, amiről azt hisszük, hogy szabaddá tesz. 
Pedig elég volna önmagunkká válnunk, teljesen átadnunk magunkat a jelennek.

"itt és most élsz, pillanatról pillanatra, nem pedig a múlt nyomasztó emlékének, vagy a jövőről szőtt álmoknak a fogságában."

.......................................

Ha eszel - csak egyél, légy az evés maga. 
Ha sétálsz - csak sétálj, legyél ott a cselekvésben.
Ne szaladj előre, ne ugrándozz ide-oda. 
Az elme folyton előre szalad, vagy hátul kullog. 
Maradj együtt a pillanattal.

.......................................

Hunyd be a szemed. Figyeld meg, meddig vagy képes így elüldögélni és élvezni ezt a tétlenséget, ellazultan hallgatni a külvilág zajait.

Vélhetőleg nem túl soká. Talán egy perc, és agyad ismét beindul. Ha egy darabig csendben ülsz és figyeled a belső lármát, ugyancsak meglepődsz: észreveszed, hogy több különböző összefüggéstelen párbeszédet folytatsz önmagaddal, melyeket ha valaki más szájából hallanál, azt hinnéd, megőrült. 
Ez az örökös zsivaj a szó szoros értelmében megfoszt bennünket az élettől, meggátol abban, hogy élvezzük mindazt, amit az élet egy-egy pillanata számunkra tartogat.

Akkor hát mit kezdjünk ezzel a zagyva fecsegéssel, ami elválaszt és megfoszt az élet értékes pillanataitól?

A meditáció hatására az elméből hasznos eszköz lesz - ahelyett, hogy állandó fecsegésével rabságban tartana.

Mindamellett gyakran csak még jobban megkavar az a számtalan eltérő meditációs technika, amely többnyire zavaros, és nemigen egyeztethető össze a mai élettel.

Osho fogta ezeket a technikákat, kiragadta belőlük a lényeget.

Osho ezt mondja: Az éber figyelem egyszerűen egy tárgyilagos, előítélet nélküli megfigyelés - ebben rejlik a meditáció titka.

Az éber figyelem: önmagunk objektív figyelésének és természetes elfogadásának egyszerű és mégis elmélyült állapota.

.......................................

Naphosszat figyeljük a világot magunk körül. Nézzük a tévét, nézzük a többi embert, figyeljük a ruházatukat, figyeljük a külsejüket, ám magunkat rendszerint nem figyeljük.

És ha mégis, ezt általában kritikus szemmel tesszük. 
Észreveszünk valamilyen nemkívánatos dolgot önmagunkban, és azon kezdünk aggódni, vajon mit gondolnak majd a többiek. 
Az elmének ezektől a belső monológjaitól többnyire pocsékul érezzük magunkat.

Ez nem éber figyelem


Ne csinálj semmit; csak légy szemtanú, megfigyelő, néző, aki a távolból szemléli az elmében zajló forgalmat - a felmerülő gondolatokat, vágyakat, emlékeket, álmokat, fantazmagóriákat. Légy külső szemlélő, maradj tárgyilagos. nézz, figyelj, de ne ítélj, ne bírálj, ne mondd, se azt hogy "Ez jó", se azt hogy "Ez rossz".

Nincsenek megjegyzések: